2011. február 8., kedd

Első az egyenlők között...

Primus inter pares

Az első Magyarországon kiültetett pálmákat a budapesti Füvészkertben láttam, ahová nem csak a növények, hanem A Pál utcai fiúk című regény miatt is mentem. Kíváncsi voltam rá, hogy olyan-e a kert, mint ahogyan azt gyermekkoromban elképzeltem... Hát nem olyan. Nagyobb területre számítottam, nagyobb növényházakra, és persze nem gondoltam, hogy egy kultúrtörténetileg ilyen fontos kert  bizonyára a pénzhiány miatt  ennyire elhanyagolttá válhat. Igazából csalódást okozott az akkor még eléggé leromlott állapotú intézmény.

Azóta sok minden változott, a kertet folyamatosan átépítik, rendbehozzák az épületeket, jelenleg éppen az 1865-ben épült műemléki védettségű Pálmaház és környéke újul meg a kb. 1 évig tartó rekonstrukció során, közel 400 millió forintos uniós támogatásból. Remélhetőleg 2011 augusztusában újra megtekinthető lesz...

Az 1986-ban telepített Trachycarpus fortunei csoport a budapesti Füvészkertben

Az ELTE Botanikus Kertjét vezető Dr. Orlóci László egyike azoknak a szakembereknek, akik elsőként foglalkoztak egyes hidegtűrő pálmafajok kiültetésével, a Pálmaház előtti kínai kenderpálmák (Trachycarpus fortunei) pedig a legrégebben kiültetett példányok közül valók. De nem csak a Füvészkertben történtek hasonló kísérletek, Dr. Debreczy Zsolt a Corvinus Egyetem Budai Campusát övező Budai Arborétumba is telepített a növényből, továbbá Ács Antal a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképző Iskola gyűjteményét, Forró Marianna pedig a Pécsi Tudományegyetem Botanikus Kertjét gazdagította a kínai kenderpálmával. Természetesen a növénygyűjtőket is rabul ejtette a különös faj, magánkertekben is jó pár példányt nevelnek évtizedek óta.

A Trachycarpus fortunei beszerzése 30 évvel ezelőtt nem volt annyira egyszerű, mint most, amikor gyakorlatilag bárki vehet a növényből az első közelébe eső kertészeti- és barkácsáruházból vagy valamelyik lerakatból. A kérdés csupán az, hogy sikerül-e életben tartani a növényt a hosszú hideg és párás télen temperált hőmérsékletű takarás nélkül, vagy csak a fűtött épületek védelme és a különleges mikroklíma adtak esélyt a pálmák túlélésének.

A kenderpálma  egyelőre  nem lett a kertek gyakori növénye, télen sokszor pusztul el a csúcsrügy a levelek közé szivárgó majd jéggé váló csapadéktól vagy a fóliatakarás alatt gombás fertőzéstől. A hazai nyár gyakran rövidnek bizonyul arra, hogy a növény regenerálódjon a téli sérülések után, és így az a gondoskodás ellenére is legyengül. Nyilván nem teljesen véletlen, hogy nem a pálma lett a fehérre meszelt parasztházak portájának jellegzetes növénye, hanem az ütött-kopott fazékban virító muskátli, ami ugyebár szintén egy egzóta Dél-Afrikából, csak már megszoktuk jelenlétét...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése