2016. május 1., vasárnap

Kő kövön


A csaknem fölöslegesen működtetett Pálmaliget Fórumon már korábban is hivatkoztam a Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyvében 1889-ben megjelent Dr. Staub Móricz paleobotanikus Sabal major Ung. Sp. a Maros völgyéből című munkájára, amely az alábbi mondattal indul:

„Noha a mai Európa csak a Földközi tenger partján nyújtja a pálmák gazdag családja egynéhány képviselőjének a megélhetés föltételeit; tudjuk, hogy a mioczenkorban Európa földjén ép úgy tenyésztek e díszes fák, mint akármilyen vidéken a mai trópusok közelében..."

A fenti idézetet az elmúlt hétvégén készített képekkel egészíteném ki, amelyek a Magyar Természettudományi Múzeumban készültek. Az MTM - nyilatkozata szerint- küldetésének tartja, hogy felébressze és fenntartsa a természet sokféleségének megismerése és megértése iránti igényt és elkötelezetté tegye a társadalom tagjait a természeti környezet megőrzése iránt. Ennek érdekében gyűjti, őrzi, kutatja és bemutatja a természettudományokra jellemző tárgyakat és ismereteket.
A múzeumba látogatók között bizonyára elvétve akad olyan fanatikus botanikus, akit nem nyűgöz az épületbe történő belépéskor az üvegkupolába felfüggesztett 2 tonna tömegű és 22 m hosszú bálnacsontváz, amelyet a múzeum 1900-ban vásárolt Bécsből 4 ezer aranykoronáért. Az állatot egyébként 1896-ban vadászták le az Atlanti-óceánban…
Életnagyságú ősember- és mamutszobor ide, 200 millió évvel ez előttről a Pécs és Komló közt hullámzó tengerpart mocsaras erdeiből fennmaradt echte magyar dinoszaurusz (Komlosaurus carbonis) oda, persze hogy az alábbi kövületeknek örültem a legjobban:


Sabal major

 Calamus noszkyi

Hazánk egyik legrégebben ismert és legjobban feldolgozott őslénytani leletegyüttese Ipolytarnócon található, ahol – Pompeihez hasonlóan – egy egykor kitört vulkán finomszemű hamuval temette be a környéket. A maradványokból arra következtethetünk, hogy 18-20 millió évvel ezelőtt párás-meleg szubtrópusi éghajlat volt az érintett területen, ahol babérlombú fafajokban és pálmákban gazdag örökzöld erdők nőttek. A homokkő a pálmafélék családjába tartozó, azóta kihalt, Sabal major és Calamus noszkyi leveleinek lenyomatait is megőrizte.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése