Az Amerikai Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumában (United States Department of Agriculture, azaz USDA) több évtizednyi meteorológiai adat felhasználásával kidolgoztak egy úgynevezett növény télállósági zónarendszert, és az ahhoz tartozó térképet (Plant Hardiness Zone Map, azaz PHZM). A télállósági zónák alapja, hogy egy adott földrajzi ponton mi a sokévi abszolút minimum hőmérséklet. Tehát, ha úgy vesszük: az a hőmérsékleti érték, amely a sok (vagy legalábbis több) egymást követő tél leghidegebb hőmérséklet átlaga. Egy borzalmasan életszerűtlen(nek tűnő), de könnyen érthető példával élve: ha az egyik télen -25 °C, a következőn pedig -5 °C volt a leghidegebb hőmérséklet (és mi vagyunk olyan balgák, hogy ebből a két értékből bármire is következtessünk), akkor ennek átlaga -15 °C, ergo a lenti táblázat szerint ezen a földrajzi ponton 7a/7b télállósági zóna van, tehát ki lehet ültetni a fügét. Persze nem, mert igen szépen el fog fagyni, ha jön ismét egy -25 °C-os tél, mert ez olyan szélső érték, amit sajnos nem visel el.
Szóval ez a zónabeosztás nagyon hasznos információ, ezért ennek figyelembe vétele egy növény életben maradása esetében mindenképpen szükséges, de nem elégséges feltétel…
Télállósági
zóna
|
Hőmérsékleti
tartomány (-tól; -ig)
|
|
0a
|
<
-53.9 °C (-65 °F)
|
|
0b
|
-53.9
°C (-65 °F)
|
-51.1
°C (-60 °F)
|
1a
|
-51.1
°C (-60 °F)
|
-48.3
°C (-55 °F)
|
1b
|
-48.3
°C (-55 °F)
|
-45.6
°C (-50 °F)
|
2a
|
-45.6
°C (-50 °F)
|
-42.8
°C (-45 °F)
|
2b
|
-42.8
°C (-45 °F)
|
-40
°C (-40 °F)
|
3a
|
-40
°C (-40 °F)
|
-37.2
°C (-35 °F)
|
3b
|
-37.2
°C (-35 °F)
|
-34.4
°C (-30 °F)
|
4a
|
-34.4
°C (-30 °F)
|
-31.7
°C (-25 °F)
|
4b
|
-31.7
°C (-25 °F)
|
-28.9
°C (-20 °F)
|
5a
|
-28.9
°C (-20 °F)
|
-26.1
°C (-15 °F)
|
5b
|
-26.1
°C (-15 °F)
|
-23.3
°C (-10 °F)
|
6a
|
-23.3
°C (-10 °F)
|
-20.6
°C (-5 °F)
|
6b
|
-20.6
°C (-5 °F)
|
-17.8
°C (0 °F)
|
7a
|
-17.8
°C (0 °F)
|
-15
°C (5 °F)
|
7b
|
-15
°C (5 °F)
|
-12.2
°C (10 °F)
|
8a
|
-12.2
°C (10 °F)
|
-9.4
°C (15 °F)
|
8b
|
-9.4
°C (15 °F)
|
-6.7
°C (20 °F)
|
9a
|
-6.7
°C (20 °F)
|
-3.9
°C (25 °F)
|
9b
|
-3.9
°C (25 °F)
|
-1.1
°C (30 °F)
|
10a
|
-1.1
°C (30 °F)
|
+1.7
°C (35 °F)
|
10b
|
+1.7
°C (35 °F)
|
+4.4
°C (40 °F)
|
11a
|
+4.4
°C (40 °F)
|
+7.2
°C (45 °F)
|
11b
|
+7.2
°C (45 °F)
|
+10
°C (50 °F)
|
12a
|
+10
°C (50 °F)
|
+12.8
°C (55 °F)
|
12b
|
>
+12.8 °C (55 °F)
|
Ehhez tartozik egy zónatérkép is, amelyet Magyarország viszonylatában Miklós Ákos Márton állított össze/alkotott meg… még 2007-ben. Persze ezer dolgot hozzá lehet fűzni – mint ahogy ez már meg is történt az Ákos részéről –, hogy „Igazán pontos térképet akkor lehetne készíteni, ha a legtöbb településről sok évtizedre visszamenőleg lennének hozzáférhető, feldolgozott adatok, és a legalacsonyabb értékek előfordulása idején ismeretekkel rendelkeznénk az adott nap, illetve hónap időjárási helyzeteiről, az inverzió, valamint a köd meglétéről. Ennek megfelelően lehetne kiszámolni, interpolálni egy ilyen térkép még mindig adathiányos területeit. A lenti térkép így legfeljebb csak támpontul szolgálhat.”
Magyarország USDA-zónatérképe (1973-2007-es adatok alapján, a kisugárzási inverziót és fagylefolyást figyelembe véve (Miklós Ákos Márton)
Ez alapján (is) kiváló Szekszárd fekvése, viszont a városon belül elképesztő (jó néhány zónányi) különbség van. Akár egy kerten belül is. Ráadásul kicsit bonyolódik még a rendszer, hiszen a növény hidegtűrését annak egyedi tulajdonságain (egészségi állapot, káliummal való ellátottság, kor, méret, pontos származási hely a természetes szelekció miatt…) kívül befolyásolja még a szél, a talajtípus, a talaj nedvességtartalma, a páratartalom, a hóborítottság, a téli napsütés, az alacsony hőmérséklet időtartama… és természetesen a mikroklíma is.
Tehát a télállósági zóna és a hozzá tartozó térkép csak útmutató, ennyi erővel a legszélsőségesebb értékhez kell(ene) igazítani a kert növényanyagát, mert különben a sok éve szabadföldben nevelt Trachycarpus fortunei a 100 éves hidegrekord egyetlen éjszakáján simán elpusztul. Na, erre szolgál a vészfűtés…
A pálmafélék zónabesorolásáról sok (néha ellentmondó) adat van. Amelyek bármilyen szinten is szóba jöhetnek Magyarországon a szabadföldi nevelésre (8-as USDA zóna, és az az alattiak), az Alain W. Merrow Betrock’s Cold Hardy Palms felsorolása alapján az alábbi táblázatban szereplők lehetnek. Szóval ez lenne (Merrow szerint) a leghidegtűrőbb pálmák listája, - bár én néhány adatot csípőből cáfolnék -:
Tudományos
név
|
Magyar
név
|
USDA
zóna
|
Minimum
hőmérséklet, amelyet sérülés nélkül elvisel
|
Arenga micrantha
|
tibeti cukorpálma
|
8B
|
-6,6
|
Butia 'Bonnettii' (B. capitata
kertészeti változatának tartják)
|
Bonnettii zselépálma
|
7B
|
-12,8
|
Butia capitata
|
zselépálma
|
8A
|
-10
|
gyapjas zselépálma
|
8B
|
-9,4
|
|
Butia yatay
|
yatay szabalpálma
|
8B
|
-9,5
|
Butia x Jubaea (a Butia capitata és a
Jubaea chilensis hibridje)
|
8A
|
-10,6
|
|
x Butiagrus nabonnandii (a Butia
capitata és a Syagrus romanzoffiana hibridje)
|
8B
|
-7,2
|
|
európai törpepálma
|
8A
|
-8,8
|
|
chilei mézpálma
|
8B
|
-10
|
|
mazari pálma
|
8A
|
-12,2
|
|
Phoenix dactylifera
|
közönséges datolyapálma
|
8B
|
-6,7
|
krétai datolyapálma
|
8B
|
-7,2
|
|
tűpálma
|
7A
|
-15
|
|
Sabal 'Birmingham'
|
birminghami szabalpálma
|
6B
|
-18,3
|
Sabal 'Riverside'
|
Riverside szabalpálma
|
8B
|
-9,4
|
Sabal etonia
|
floridai bozótpálma
|
8B
|
-9,4
|
Sabal mexicana
|
mexikói szabalpálma
|
8A
|
-12,2
|
törpe szabalpálma
|
7A
|
-15
|
|
Sabal minor 'Luisiana'
|
louisianai törpe szabalpálma
|
7B
|
-14,4
|
Sabal palmetto
|
káposztapálma
|
8A
|
-11,7
|
Sabal rosei
|
pampai szabalpálma
|
8A
|
-10
|
Serenoa repens
|
fűrészpálma
|
8A
|
-9,4
|
Trachycarpus fortunei
|
kínai kenderpálma
|
8A
|
-12,2
|
Trachycarpus latisectus
|
Windamere kenderpálma
|
8A
|
-9,4
|
Trachycarpus nanus
|
törpe kenderpálma
|
7B
|
-13,9
|
Trachycarpus oreophilus
|
thaiföldi kenderpálma
|
8A
|
-10
|
Trachycarpus princeps
|
kőkapu kenderpálma
|
7B
|
-12,2
|
indiai kenderpálma
|
7B
|
-14,4
|
|
japán kenderpálma
|
7B
|
-10,5
|
|
kék tűpálma
|
8A
|
-10,6
|
|
Washingtonia filifera
|
fonalas legyezőpálma
|
8A
|
-11,1
|
Amúgy pedig a könyvben is szereplő, egy tizedes pontossággal megadott hőmérsékleti értékek miatt (ami a Fahrenheit [°F] átváltásából ered) leginkább kövezés járna, pláne, ha a szerző kimondja, hogy Jehova. (Ez persze nem blaszfémia, csak hirtelen feltört a tudatalattimból Brian és az Ő élete…). Úgyhogy a kövezéstől most eltekintek az amúgy kiválóan használható könyv többi infója miatt, illetve, mert nagyon békés ember vagyok, Love, Peace and Happiness…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.