A Yucca glauca az észak-amerikai kontinens közismert növénye. Természetes élőhelye az USA számos államában megtalálható, ahol a különböző klimatikus tényezők mellett más-más talajtípuson tenyészik. Fellelhető Nebraska, Montana, Dél-Dakota, Colorado, Kansas, Oklahoma, Új-Mexikó, Texas és Arizona államban, de az egyik – talán – alfajának populációja a kanadai Alberta államban él (Yucca glauca subsp. albertana).
1811-ben Thomas Nuttall (1786 – 1859) angol és John Bradbury (1768 – 1823) skót botanikus részt vett a Missourin felhajózva az Astor-Expedícióban,
amelynek legfőbb célja számukra az volt, hogy tanulmányozzák az észak-amerikai
növényvilágot. Így találta meg Nuttall a helyi lakosság által a levél formája
és merevsége miatt „spanyol bajonettnek” vagy a leveléből roncsolás során
kinyerhető anyag miatt „szappan-gyomnak” vagy „medve-fűnek” vagy „Nagy-síkság jukkának”
vagy „préri jukkának” nevezett növényt. Na ezért érdemes megtanulni a
tudományos nevet.
Van egy kedves elnevezése is, amelyet Új-Mexikóban a spanyolajkú lakosság használ a Yucca glauca megnevezésére: a „Lamparas de dios” (az Úr
lámpája), amely a virágzatára utal.
A tudományos név pedig a latin glaucus szóból származik,
melynek jelentése kékes, zöldes szürke.
Az első részletes leírás 1813-ban jelent meg a növényről.
Alacsony törzset növesztő vagy törzsetlen faj. Természetes
élőhelyén az egy méteres magasságot csak az idős növények érik el. Merev,
tőrszerű levelei keskenyek, szélességük 6-15 mm, hosszúságuk formánként eltérő, általában
30 – 70 cm közötti. A levél színe
szürkés- vagy hamvaszöld, a levélszélen egy keskeny világos, majdnem fehér
színű sáv található, melyről esetenként vékony, fonálszerű rost válik le. A
hazai nedvesebb klímán jellemzően a lágyabb, visszahajló levelű formái nőnek. Virágozni
5 – 6 éves kor felett szokott,
virágzata 60 – 100 cm magas,
harang alakú függő virágai általában zöldesfehérek, rózsaszínes árnyalattal.
Ivaros szaporodása mellett jellemző rá a föld alatt futó gyöktörzsből
előtörő hajtás. Ha a préritüzek a növény föld fölötti részét elpusztítják, a
felszín alól a vastag kéreggel védett gyökérből hamarosan előbújnak a fiatal
hajtások, amelyek kapcsolatban vannak az anyanövény gyökérzetével. Ez a
kapcsolat idővel megszűnik, és az önálló növény ismét szerteágazó gyöktörzset
fejleszt.
Az alábbi alfajokkal lehet leggyakrabban találkozni,
amelyeket az elterjedési területükön kívül a megjelenés is megkülönböztet.
- Yucca glauca ssp. stricta – a természetben Új-Mexikó
északkeleti, Colorado délkeleti, Kansas délnyugati és Oklahoma északnyugati
részén fordul elő, a lágyabb, gyakran visszahajló levelű Yucca glauca ssp. glaucától
elsősorban a merev levelei különböztetik meg,
- Yucca glauca ssp. albertana – Montana északi (USA) és Alberta déli részén (CAN) fordul elő, és
törpe növésű.
Igaz, a jukkákra kiváltképpen jellemző, hogy amellett, hogy
a fajok szépen keverednek egymással, a különböző körülmények között nagyon
változékonnyá lesznek: nedves, tápanyagban gazdagabb talajon és árnyékos helyen
sötétebb és lágyabb levélzetű, kevésbé viaszos és sokszor magasabb növésű, míg
a tápanyagban szegény, száraz homokos talajon, tűző napon tenyésző növények
lassú fejlődésűek és törpe növésűek. Szóval ránézésre nem fog menni a
fajmeghatározás, de egy genetikai vizsgálat átsegíti a gyanútlan botanikust a
problémán.
Ha a természetes környezetéhez hasonló feltételeket
szeretnénk biztosítani a növény számára, az az elképesztő area miatt könnyen
sikerülhet. Nincs túl nagy igénye, talán a legfontosabb, hogy lehetőleg napos helyet
válasszunk számára, és hogy jó vízelvezető-képességű talajba ültessük. Száraz
feltételek mellett hidegtűrő képessége jelentősen javul, és a hazai teleket
könnyedén átvészeli. A tavasztól őszig tartó időszakban mérsékelten öntözhetjük,
de jól viseli a legforróbb nyarat is. Széles elterjedési területéből
egyértelműen következtethetünk kiváló akklimatizálódó képességére. Egyes
termőterületein, mint a dél-dakotai Badlands Nemzeti
Parkban a nyári (+40 ºC) és téli (-40 ºC) hőmérsékletkülönbség akárhogy
is számoljuk 80 fok, ez a szám pedig talán magáért beszél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.