2012. március 30., péntek

Picea smithiana – Smith emlékére

Többször is eszembe jutott már reflektorfényben lévő előadók kapcsán, hogy az alkotóknak vajh' állást kell-e foglalniuk (aktuál)politikai döntésekben a közönség előtt. Első körön azt gondolnám, hogy nem, legyen már magánügy… de az a szerencsétlen művész miről danolgasson, ha nem arról, ami őt igazán megérinti. (Amúgy Kovács Ákos nevűről jutott ez eszembe, aki annyira azért nem szerencsétlen, sőt igazán szerencsés, hogy életében felismerték a művészetét, vagy legalábbis azt, amit csinál. Még egy Kossuth-díjat is kapott ezért, és igazán jeles személyek adták, nyilván büszke is erre…)

És kerülhet egy alapvetően kertészeti blogra politikai színezetű post? Semmi keresnivalója nem lenne itt, úgyhogy inkább talán egy növényről, amely tudományos neve James Edward Smith (1759-1828) angol botanikusnak állít emléket:


Picea smithiana – Himalájai hosszútűs luc, himalájai csüngőágú luc

Ahogy az amerikai szitka-luc méreteivel, úgy ez a faj leghosszabbra növő tűivel tartozik a „legek” lucai közé. Jó helyen, üde talajon, hosszan csüngő ágaival az egyik legszebb luc: széles kúpos alakú, ívesen hajló vagy ereszkedő oldalvezérágairól a körben álló tűktől „hengeres” oldalhajtások omlanak alá. Hazája a Himalája, ahol Kasmírtól Nepálig, Tibetig terjed (2100-3600 m), és a termékeny völgyekben óriás fává (<60 m × <2 m) is megnőhet. Koronája kúpos vagy szabálytalan, külső kérge durván pikkelyes, világosbarna vagy szürke. Hajtásai világos sárgásbarnák, majd szürkék, kopaszak, tűlevelei a csavarvonalas rend szerint körben állók, a hajtás csúcsa felé irányulók, tűi (3,3–5,5 cm) hajlottak, négyélűek, nem feltűnően légzőnyílás-sorosak, fénytelen zöldek vagy hamvasak. Tobozai (10–18 cm) keskeny alapból szélesedők, inkább tojásdadok, zöldből, ritkábban bordó árnyalatból fényes világosbarnára érnek, pikkelyei ívesek, domborúak.

Picea smithiana


A Picea smithiana leírásának egyetlen forrása, amelyet szó szerint idéztem:
Dr. Debreczy Zsolt – Dr. Rácz István: Fenyők a Föld körül. Dendrológiai Alapítvány, Budapest 2000. ISBN: 9630058987

Fotó: Christopher J. Earle, www.conifers.org

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése