Alapból azért fontosak a tervek, hogy később pontosan lehessen látni, hogy az eredmény mennyire különbözik tőle, vagyis hogy – a tehetetlen vagy éppen lusta ember gyakori szóhasználatával élve – legyen mitől eltérni. Azt nem tudom, hogy valami ebbe a kategóriába esik-e, ha nem valósul meg, vagy ez csak a legkiválóbb példa a suszter lyukas cipőjére. Mindenesetre megpróbálom felfogni úgy, hogy a saját kertem megépítése azért nem halad, mert nagyon megfontolt vagyok…
Ezek Vincent cipői
A dézsás tesztnövényeket még valamikor tavasszal az előkészített helyszínre húztam, majd tegnap vissza a többi pálma és jukka közé. A kiirtott orgona gyökérről újrasarjadzott, így csaknem kezdhetem elölről a tereprendezést, ami lényegesen könnyebb, ha mégsincs kiültetve semmi (na, csak találtam még egy pozitívumot…). Talajcserét eredetileg nem szerettem volna, most viszont néhány zsák komposztált fenyőkérget és némi érett szarvasmarhatrágyát be fogok forgatni a talajba, mert a Szekszárdi-dombságon a vastag lösztakarón az igen alacsony szervesanyag-tartalmú talaj kiváló a szőlőtermesztésre, de nem annyira a különféle élőhelyekről származó pálmafélék nevelésére.
Nem véletlen, hogy Marcus Aurelius Probus (232 – 282), római császár katonáival az akkori Alisca területén gazdasági megfontolásból szőlőt telepíttetett, és nem európai törpepálmákat, és többek közt ezért sem lehet találkozni az amúgy szépen csengő Chamaerops humilis subsp. pannonicus névvel… csupán ezen, a nyári álmából felébredt blogon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.