Egy darabig az elképesztő áprilisi kánikula miatt nem szerettem volna kihordani a növényeimet a növényházból. Igaz, a pálmáim kimondottan jól viselik a tűző napot, ettől függetlenül könnyen meg lehet égetni szerencsétleneket, ha minden átmenet nélkül kikerülnek a dupla fólia + dupla raschel-háló UV-védelme alól. Szóval megvártam a felhős időt. Két teljes napon keresztül pakolásztam kifelé a növényeket, és egyetlen, már-már mottószerűen hangzó és azóta is egyre gyakrabban eszembe jutó mondat járt a fejemben:
„egy átlagos háztartáshoz viszonyítva itt lényegesen több pálma van”.
A növénytelepítéssel némi átültetgetés, utazgatás és családi program miatt megcsúsztam. Nem kicsit, nagyon – ahogyan ezt egy keresztnévrokonom is mondotta volt némileg más aspektusban. Most pedig esik az eső. És tegnap is esett, és minden bizonnyal holnap is fog.
(És valóban zárójelben közlöm, hogy a fagyosszenteket célszerű megvárni az egzóták kiültetésével. A Pongrác, Szervác és Bonifác napok kellemetlenül el tudják rendezni a frissen kihajtott leveleket. A józan paraszti ésszel megáldott józan paraszt* még a paradicsompalántát sem ültette/ülteti ki május közepéig, hát még a Sabalokat és Butiákat. Bár hidegtűrés tekintetében van egy kis különbség…)
Amúgy nem tétlenkedtem, a yuccafélék már a helyükön vannak, ezt a mulcsozás után még képpel is illusztrálom majd… Szóval úgy terveztem, hogy május közepére kész vagyok, de mint olyan sokszor, volt, ki döntsön helyettem, és ez biztosan így van jól. A türelmetlen kertész meg menjen inkább tőzsdeügynöknek…
*mezőgazdasági termelő
Májusi eső a kínai kenderpálma (Trachycarpus fortunei) levélen.
A nagyon világos levelű növény az európai törpepálma marokkói változata (Chamaerops humilis var. argentea) (syn.: cerifera). Feltűnő, éjjel sem lehet belebotlani, mert visszaveri a hold fényét. És mert körbe van pakolva más növényekkel...
A bambuszok hajtanak, a jelenlegi hőmérséklet és páratartalom (25 °C és 70%) igen kedvező számukra. A képen egy kis termetű japán bambusz (Phyllostachys humilis) nódusza látható, alatta a szártagon jól látható hamvassággal. Amúgy Kínában (Sichuan) őshonos...
Szintén Phyllostachys humilis és dihidrogén-monoxid. Szóval vizes levél.
A kissé homályos makrón pár dolog azért kiválóan látható: a párhuzamos erezet és az azt összekötő harántágak. Ez a mozaikos érhálózat valamennyi hidegtűrő bambusz levelére jellemző.
A dihidrogén-monoxidért pedig elnézést kérek... :-)
Feri, gyönyörű pálmákat ültettél ki, mind saját benevelés, netán csíráztatás is?
VálaszTörlésIgen, szépek a növények, de csal a fotó, nem a fenti humilisek vannak kiültetve, ezeknél lényegesen fiatalabb növényeket ültettem ki. Pár nap, és teszek ki róla képeket...
VálaszTörlés