Pálmabemutató és pálmabörze – beszámoló féle, vagy éppen ahelyett…

Minden rendelkezésre állt szombaton, ami csak szükségeltetik egy pálmabemutatóhoz. Pálma, például az pont van a Füvészkertben… Sok. Fajgazdagság tekintetében az országban a legtöbb. Ehhez társult a kiváló napsütéses idő és 40 uszkve 50 érdeklődő. Nem számoltam.

Egy óra nagyon kevés idő ahhoz, hogy szakvezetés keretében részletesebben lehessen beszélni a Pálmaház történetéről, az épület felújításáról, a gyűjtemény összeállításáról, az egyes növények származásáról, sajátosságairól, veszélyeztetettségéről, szerepéről a táplálkozásban.  Dr. Neményi András mindenesetre megpróbálta. Szaktudásához – az előadása alapján legalábbis – nem fér kétség, és ha a kedves jelenlévő hallgató nem egy elvetemült szakbarbár, akkor bizonyára teljes elégedettséggel hagyta el a kertet, felvértezve a legalapvetőbb ismeretekkel. Számomra az érték inkább a részletekben rejlik…

Ha jobban meggondolom, nem volt semmilyen elvárásom az előadással kapcsolatban, így nem csalódtam sem erre (-), sem arra (+), viszont nagyon kíváncsi voltam, hogy a meghirdetett börzére ki hozza el a növényeit csereberélni. Senki. És árulni sem jött senki. A Füvészkert szaporítóházának növényeit lehetett megvásárolni, néhány tétel esetén bagatell összegért. Akinek eddig nem volt Trachycarpus fortunei a birtokában, az most valószínűleg bespájzolt komoly 300 Ft-ért, igaz, ezt a növényt évek óta lehet kapni a kertben, mert a pálmaház elé kiültetett példányok jóvoltából irgalmatlan mennyiségű mag van (gondolom) minden évben. Ezekből a magokból kapott mindenki a belépőjegy mellé 2 db-ot. Persze voltak más fajok is… Na, fotók:

Neményi András a kínai kenderpálmák alatt

A pálmaház délután, látogatók nélkül

„a részletekben rejlik”

 Latania loddigesii - kék latániapálma

Ravenea rivularis, amelynek nincs magyar neve, de ha az angol közönséges névből (Majesty Palm) és a tudományos névből összetákolunk neki egyet, akkor legyen a legrosszabb verzió: Patakok Fenséges Pálmája, csupa nagybetűvel, hjaaaaj...

Pálmabemutató és pálmabörze az ELTE Füvészkertben

Hírlevelet kaptam, amelyhez a csatolt sajtóanyagot némi módosítással és hozzáfűzéssel továbbítom. Íme:

„Pálmabemutató és pálmabörze az ELTE Füvészkertben

2013. március 2-án szombaton 10-től 16 óráig

Legyen saját pálmája! – a Füvészkertben élő pálmaféléket örökbe lehet fogadni, s minden látogató a belépőjegye mellé kap pálmamagot, hogy otthon kipróbálja, milyen is, ha saját pálmát nevel.

Jöjjön el, hozza el pálmáját vagy szerezze be a Füvészkertben!

Ízelítő az itt nevelt és eladásra kínált különleges pálmákból:

Licuala peltata var. sumawongii, Licuala dasyantha, Hyophorbe verschaffeltii, Hyophorbe lagenicaulis, Caryota mitis, Euterpe oleracea…a többit a helyszínen keresse!

A pálmafélék családja (Arecaceae) 252 nemzetséggel, mintegy 2522 fajjal rendelkezik, s legtöbb faj a trópusokon, illetve szubtrópusi éghajlaton él. A Füvészkertben most megismerheti a pálmák világát, Dr. Neményi András egyetemi oktató segítségével, aki 10 órától szakvezetés keretében mutatja be a füvészkerti és a világban honos pálmákat. Ezután megvásárolhatja a Füvészkertben nevelt pálmákat, vagy az itt kiállítók börzén csereberélhetik saját pálmájukat.”

Ilyen volt a Füvészkert circa 100 évvel ezelőtt

(Foto: Fortepan)

Dr. Neményi Andrásról – számomra – a legfontosabb információ az, hogy a doktori fokozatát a Különböző stressztényezők hatása a Trachycarpus fortunei Wendl. fotoszintézisére című értekezésével szerezte meg. Gyanítom, hogy Magyarországon pálmás témában nem született túl sok Ph.D. dolgozat, szóval az előadó miatt már eleve érdemes (vagy inkább kötelező) elmenni. További infó majd biztosan lesz a Füvészkert honlapján... egyelőre még nincs.

Füvészkerti séta

Néhány órányi várakozásra voltam kárhoztatva ma délután Budapesten... de nem bántam meg. Közel volt a Füvészkert, és ha jól rémlik, az idei évben még nem is látogattam meg. Az olvasóknak tisztelettel jelentem, a hiányosságot pótoltam, tényképek alant.

Majdnem dzsungel

A Csendes-óceán déli részén, a Fidzsi- és Tonga szigeteken őshonos Sir John Bates Thurston pálmája, a Pritchardia thurstonii, amely levéllemezeinek mérete eléri a csaknem 2 méteres átmérőt. Esernyő helyett...

A Dendrocalamus asper rászolgált a leggyakrabban használt közönséges nevére, amely nemes egyszerűséggel: óriás bambusz. Mert magas (feltéve ha a 20-30 méteres magasságot számottevőnek vesszük).

Sabal mexicana, azaz mexikói szabalpálma costapalmate levéllemeze. Korrekt.

Van-e élet a Földön, a Pálmaházon túl? Yucca elata, szappanfa pálmaliliom.

...és végül egy csíkos levelű páfrányfenyő (Ginkgo biloba 'Variegata'). Nem tudom, hogy csak most vettem észre, vagy új beszerzés. Nem túl gyakori.

Persze van még néhány látnivaló, szimpla érdeklődőknek kellemes 2 órás séta, fanatikusoknak pedig 2 nap rohanás. Amíg nem gázolunk bokáig a latyakban, irány a Füvészkertbe gyönyörködni. Felnőtteknek 800 jó magyar Forint, diákoknak és nyugdíjasoknak 350.

Első az egyenlők között...

Primus inter pares

Az első Magyarországon kiültetett pálmákat a budapesti Füvészkertben láttam, ahová nem csak a növények, hanem A Pál utcai fiúk című regény miatt is mentem. Kíváncsi voltam rá, hogy olyan-e a kert, mint ahogyan azt gyermekkoromban elképzeltem... Hát nem olyan. Nagyobb területre számítottam, nagyobb növényházakra, és persze nem gondoltam, hogy egy kultúrtörténetileg ilyen fontos kert – bizonyára a pénzhiány miatt – ennyire elhanyagolttá válhat. Igazából csalódást okozott az akkor még eléggé leromlott állapotú intézmény.

Azóta sok minden változott, a kertet folyamatosan átépítik, rendbehozzák az épületeket, jelenleg éppen az 1865-ben épült műemléki védettségű Pálmaház és környéke újul meg a kb. 1 évig tartó rekonstrukció során, közel 400 millió forintos uniós támogatásból. Remélhetőleg 2011 augusztusában újra megtekinthető lesz...

Az 1986-ban telepített Trachycarpus fortunei csoport a budapesti Füvészkertben

Az ELTE Botanikus Kertjét vezető Dr. Orlóci László egyike azoknak a szakembereknek, akik elsőként foglalkoztak egyes hidegtűrő pálmafajok kiültetésével, a Pálmaház előtti kínai kenderpálmák (Trachycarpus fortunei) pedig a legrégebben kiültetett példányok közül valók. De nem csak a Füvészkertben történtek hasonló kísérletek, Dr. Debreczy Zsolt a Corvinus Egyetem Budai Campusát övező Budai Arborétumba is telepített a növényből, továbbá Ács Antal a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképző Iskola gyűjteményét, Forró Marianna pedig a Pécsi Tudományegyetem Botanikus Kertjét gazdagította a kínai kenderpálmával. Természetesen a növénygyűjtőket is rabul ejtette a különös faj, magánkertekben is jó pár példányt nevelnek évtizedek óta.

A Trachycarpus fortunei beszerzése 30 évvel ezelőtt nem volt annyira egyszerű, mint most, amikor gyakorlatilag bárki vehet a növényből az első közelébe eső kertészeti- és barkácsáruházból vagy valamelyik lerakatból. A kérdés csupán az, hogy sikerül-e életben tartani a növényt a hosszú hideg és párás télen temperált hőmérsékletű takarás nélkül, vagy csak a fűtött épületek védelme és a különleges mikroklíma adtak esélyt a pálmák túlélésének.

A kenderpálma – egyelőre – nem lett a kertek gyakori növénye, télen sokszor pusztul el a csúcsrügy a levelek közé szivárgó majd jéggé váló csapadéktól vagy a fóliatakarás alatt gombás fertőzéstől. A hazai nyár gyakran rövidnek bizonyul arra, hogy a növény regenerálódjon a téli sérülések után, és így az a gondoskodás ellenére is legyengül. Nyilván nem teljesen véletlen, hogy nem a pálma lett a fehérre meszelt parasztházak portájának jellegzetes növénye, hanem az ütött-kopott fazékban virító muskátli, ami ugyebár szintén egy egzóta Dél-Afrikából, csak már megszoktuk jelenlétét...