A pálmák kiültetése – nagyvonalakban

Jó lenne, ha a pálmafélék kiültetése valami igazán különleges technológiát igényelne, mint például a bonsai gyűjtőknél a yamadori első metszése. Jó lenne valami nagy trükk, ami már az első pillanattól különlegessé teszi a pálma kiültetését…, de itt nincs semmi extra. Kell egy ásó, egy barátságos adag, érett szarvasmarhatrágya meg víz. Meg pálma. Ennyi. Esetleg a talajcserénél vagy- javításnál szükség lehet még néhány hozzávalóra: futóhomok estében némi tőzegre meg agyagra, ami raktározza és megköti a vizet és a tápanyagot, illetve a betonkeményre száradó, szerkezet nélküli agyag esetében pedig folyami homokra vagy perlitre, hogy javuljon valamelyest a vízelvezető-képesség és a talaj levegőháztartása. Igaz, ezeket akkor is el kell végezni, ha valami puccos texasi pálma helyett egy fájdalmasan közönséges smaragdtuját ültetünk.

A gyümölcsfák vagy a konténeres díszcserjék telepítéséhez hasonlóan kell ásni egy legalább kétszer olyan széles, és legalább kétszer olyan mély gödröt, mint amekkora a kiültetendő növény konténerének/cserepének átmérője. A gödör aljából nem kell az összes földet kiemelni, elég meglazítani. Erre a meglazított rétegre kell teríteni a szarvasmarhatrágyát, – édesapám szavaival élve: „úgy jóformán” (ez kb. 5 cm vastagságot jelent) –, némileg összedolgozni a talajjal, majd rápakolni megközelítőleg ugyanennyi földet (hogy a gyökérzet ne érintkezzen közvetlenül a trágyával). Aztán jöhet a növény és az öntözés. Azért jobb ilyenkor öntözni, mert a gyökérzónát szépen át lehet itatni vízzel anélkül, hogy teljesen ellevegőtlenítenénk (nicsak! ezt a szót nem ismeri a Word), hiszen a víz elszivárgása után a betemetéskor a földlabda és az ültetőgödör közé került föld morzsalékos szerkezetű marad. Főleg, ha nem tapossuk meg jó keményen, nehogy kiessen onnan. (Hova?) Tehát nem kell úgy tömöríteni, mint egy betonoszlop állításnál, és iszapolni sem. Arany közép. Természetesen az ültetési mélység nem változik, a gyökérnyak maradjon a felszínen.

Kínai kenderpálma (Trachycarpus fortunei) kiültetés közben.

Ha a víz eltűnt, jöhet a betemetés.

(Még mielőtt talajtani okokból kitörne a forradalom, jelzem, hogy a homoknál teljesen mindegy, mit ügyködünk, ész nélkül lehet tolni a vizet, úgyis elfolyik valahova le, aztán oldalra… És még van egy csomó köves-sziklás váztalaj, ahol meg nem árt egy markoló… meg szikes… Tudom. Vagy bele kell piszkálni, vagy marad a természetes növényzet, meg a bálványfa (Ailanthus altissima), annak majdnem minden mindegy.)

Érdemes mulcsozni. A talajfelszín takarása révén nem hagyja túlhevülni, gyorsan kiszáradni, vissza lehet vele szorítani a gyomokat, a lebomlása révén tápanyagot is pótlunk valamelyest, stb… És – nem utolsó sorban – egészen normálisan néz ki a kert. Pláne, ha nem választunk bele valami rózsaszínre vagy égszínkékre festett fenyőzúzalékba. Én „kéregpárti” vagyok.

Június 10-én kiültettem kb. 20 pálmát. Fiatalabbakat, idősebbeket egyaránt. A cél ugyebár az, hogy bebizonyosodjék, mennyire bírják a hazai klímát, vagy éppenséggel, mennyire nem. Sokan télállóként forgalmazzák szerencsétleneket, és ez igaz is, csak kell rájuk fűteni. Hát én nem fogok. És mivel nem vagyok saját magam ellensége, nem áldozom fel a legszebb növényeimet a „tudomány” oltárán…

Ez lett a végső lista (A legfiatalabb növényeket is legalább 3 évig neveltem, valamelyiket 6…):

Brahea armata

Butia eriospatha

Chamaerops humilis

Chamaerops humilis var. argentea

Jubaea chilensis

Sabal minor (több helyről származó magokból)

Sabal × texensis

Trachycarpus fortunei (3 méretben)

Trachycarpus fortunei 'Wagnerianus'

Trachycarpus sp. 'Nainital'

Trachycarpus takil

Trithrinax campestris

Washingtonia filifera

A mexikói kék pálma (Brahea armata) az egyik legkisebb kiültetett növény,

a sorsát illetően nem vagyok túl bizakodó...

Az ELTE Füvészkertből származó törpe kúszópálma (Sabal minor),

háttérben egy chilei mézpálma (Jubaea chilensis)

Texasi kúszópálma (Sabal × texensis), ennek bizony kötelessége lesz kibrni mindent,

főként, hogy télen (is) árnyékban marad

Indiai kenderpálma (Trachycarpus takil). Csak egy nagyobb növényem van, amivel nem kísérletezgetek. Ez is 3 éves elmúlt...

Egy nagyobb, szél által összekócolt kínai kenderpálma (Trachycarpus fortunei), jelenleg kb. 40cm magas a törzse. Elől egy gyapja zselépálma (Butia eriospatha), bal oldalon pedig egy tasmániai havasi eukaliptusz (Eucalyptus gunnii) lóg be a képbe.

De az idén telepítettem még egy csomó egzótát (Agave parryi subsp. neomexicana – új-mexikói agávé, Araucaria araucana – chilei araukária, Cupressus sempervirens 'Fastigiata Aurea' – arany európai ciprus, Dasylirion wheeleri – nyugati üstökvirág, Eucalyptus gunnii  –  tasmániai havasi eukaliptusz, Laurus nobilis – közönséges babér, Olea europea – olajfa, Poncirus trifoliata – vadcitrom, Quercus agrifolia – kaliforniai tölgy, és vagy 10 Yucca faj…). 

Háááát bakker…

A közös utálkozás összehozza az embereket. Néha okkal, néha különösebb ok nélkül el lehet utasítani a multikat, a Magyar Postát, a MÁV-ot vagy bármit. Bizonyára jót tesz az idegrendszernek, ha nem torlódik fel a feszültség. A kertészeti fórumok viszont jellemzően nem a késve jött vonatok miatt hangosak…

Az online kertészeti csomagküldő cégek előtt komoly részesedése volt a távollévők között kötött szerződés alapján történő (izgalmasan fogalmaz a kormányrendelet) növénykereskedelemben a színes, termékeiket photoshoppal agyonplasztikázott reklámújságokkal hirdető vállalkozásoknak. Furcsa, hogy ezek a cégek még mindig élnek és virulnak, mint a katalógusukban a 60 cm magas almasuhángon az ötkilónyi termés. Nyilván mindenki tudja, hogy nem teljesen valódi, amit lát, de az így vásárolt termék biztosan olyan lehet, mint az ötöslottó: a kedves fogyasztó egy álmot vesz meg, elképzeli, hogy milyen lesz majd… és persze legtöbbször semmilyen sem lesz. Sem milliárdok, sem 2 literes cserépben, ablakban nevelhető 40 dekás almákat termő fácska. Na, emiatt már szót emel a legbáránylelkűbb kertész is.

Nekem mindhárom –az említett profilú- hazai cégtől jár katalógus. Mert érdekel. A Bakker 2011. őszi katalógusában egy igazán izgalmas terméket találtam, ez a selyemkóró (Asclepias syriaca) (41. old.). Egy három darabos csomag ára 2690 Ft, az öt darabosé pedig csak 3990Ft. Ez azért különösen érdekes, mert a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről 2. § (1) f) szerint „A földhasználó és a termelő köteles védekezni a selyemkóró (Asclepias syriaca) ellen”. A katalógus továbbá azt is tartalmazza, hogy (44.old.) „A Bakker szeretne Önnek segíteni akkor is, ha az Ön által megrendelt termék elfogyott. Ilyen esetben lehetőség szerint azonos, vagy nagyobb értékű árut szállítunk”. Ez a fent belinkelt jogszabály figyelembe vétele alapján – értékét tekintve mindenképp – lehet parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), keserű csucsor (Solanum dulcamara), vagy valamelyik aranka alfaj (Cuscuta spp.) is. Hááát bakker… tényleg mindig valami különleges.

Végül, hogy ne legyen a bejegyzés teljesen OFF, a 11. oldalon található kínai kenderpálma (Trachycarpus fortunei) piktogramja mellett a 80 cm bizonyára nem a növény magasságát jelenti. Ha igen, akkor van egy nem is oly aprócska tárgyi tévedés. A termékfotó mindenesetre egy japán kenderpálmáról (Trachycarpus wagnerianus) készült. Ez van. Osztályismétlés.

Trachycarpus fortunei, 8 méteren túl

Trachycarpus wagnerianus - egy ippon Nipponból*

*a címben szereplő borzalmas szóviccért én kérek elnézést... :-)

A Trachycarpus wagnerianus Japánból került Európába a 20. század elején. Természetes előfordulásának helyszínére (feltéve, ha egyáltalán létezik ilyen) és vadon termő példányaira nincs igazán szakirodalmi hivatkozás, az viszont bizonyos, hogy több száz éve termesztik a szigetországban, ahonnét gyűjtők és kereskedők közreműködésével jutott el a világ számos országába. Nevét a német származású Albert Wagner kertészről, kapta, aki a pálmát elsőként hozta Európába. Az első szállítmányt Ludwig Winter (1846-1912), német származású botanikus és kerttervező vásárolta meg. Az ő személye a szukkulensek és a pálmafélék európai tájépítészeti felhasználása szempontjából különösen jelentős, kertjeiben gyakran helyet kapott a kaktuszok, yukkák és agávék mellett a Jubaea chilensis, Phoenix canariensis és P. dactylifera, Brahea armata, Washingtonia filifera és természetesen a Dél-Európában gyakran ültetett Chamaerops humilis is. Észak-Olaszországban a Liguri Riviérán számos villa kertje őrzi munkáját az azóta óriásokká fejlődött pálmákkal.

Látványos a különbség a Trachycarpus wagnerianus (bal)

és a Trachycarpus fortunei (jobb) között

Az első leírás Trachycarpus wagnerianus néven az olaszországi Webbia növényrendszertani és földrajzi magazinban jelent meg, egy évvel a leíró, Odoardo Beccari (1843 – 1920) halála után. Beccari jó néhány pálmafajt fedezett fel, de a természettudós legismertebb és leglenyűgözőbb felfedezése nem egy pálmaféle, hanem a meghökkentő megjelenésű titánbuzogány (Amorphophallus titanum), amely nemzetségnevének etimológiai fejtegetésébe – rövid gondolkozás után talán nyilvánvaló okokból – most nem kezdenék bele…

A genetikai vizsgálatokra épülő törzsfejlődéstan, úgy tűnik, cáfolja azt az állítást, mely szerint a japán kenderpálma esetében külön fajról lenne szó. Pedig a megjelenésében a kínai kenderpálmától igen különböző növény a legújabb kutatások és a filogenetikus rendszertan szerint a Trachycarpus fortunei egy alfaja (Trachycarpus fortunei ssp. wagnerianus) vagy változata (Trachycarpus fortunei var. wagnerianus) lehet csak.

Alacsony pálma, a kifejlett példányok leggyakrabban 3-4, legfeljebb 6 méter magasságúak. Levelei a kínai kenderpálmáénál kisebbek és merevebbek, a megközelítőleg 60 cm átmérőjű levéllemez levélsugarai pedig szinte soha nem törnek meg még az erős szélben sem.  A levél színe a mélyzöldtől a kékeszöldig változhat. Törzsét a többi Trachycarpus fajhoz hasonlóan levélnyélmaradványok és kenderhez hasonlatos rost burkolja.
A hidegtűrés tekintetében nem kell sokat aggódni érte a telepítése során. Télen a gyökérzetének védelme érdekében a talajfelszín takarásával és a szokásos csapadékvédelemmel könnyen életben lehet tartani szabadföldben is.

A hely és a növények kiválasztása

A kertemben van egy kissé rendezetlen sarok. Évek óta tervezem, hogy oda biztosan egzóták kerülnek, mert az a kert legmelegebb része...

Több évtizeden keresztül a 30-40 négyzetméteres területen elvadult orgonabokrok voltak, amelyek alatt borostyán kúszott. A bokrokat folyamatosan visszavágtam, a feltörő sarjakat ritkítottam, de az idősebb orgonák végül inkább hasonlítottak torzókhoz, mint díszcserjékhez, ezért egy meleg februári napon – pár héttel ezelőtt – végleg elköszöntem tőlük.

A sűrű bokor, a megközelítőleg 3%-os keleti lejtés, a jó benapozottság, a lehullott és soha el nem takarított lomb illetve a magas szervesanyagtartalom miatt itt volt eddig a legmelegebb a kertben. A hűvös reggeleken, amikor szinte mindenhol dér borítja a füvet, igen feltűnő, hogy ezen a folton élénkzöld és a száradt lombtól barna minden. Pár évvel ezelőtt ezért került tesztnövényként ide kiültetésre néhány kínai kenderpálma magonc, amelyekről valahogy mindíg elfeledkeztem, és ezért sem téli takarást, sem öntözést nem kaptak a bokrok tövében. Most ismét megtaláltam őket, semmi fagyási sérülés sincs rajtuk, de nagyon lassan fejlődnek.

A (sok)mindent túlélő magoncok

Tehát erre a területre költöznek ki a növényházból a következő fajok néhány hónap múlva:

Brahea armata - Mexikói kék pálma

Butia eriospatha - Zselé- vagy kocsonyapálma

Chamaerops humilis - Európai törpepálma

Jubaea chilensis - Chilei mézpálma

Nannorrhops ritchiana - Mazari pálma

Sabal minor - Törpe kúszópálma

Sabal minor 'Louisiana' - A törpe kúszópálma Luisiana államból származó, elvileg hidegtűrőbb formája

Sabal x texensis - Erről senki sem tudja, hogy mi, majd kitérek rá egy későbbi postban

Trachycarpus fortunei - Kínai kenderpálma

Trachycarpus 'Manipur' (amely nem annyira tudományos, inkább fantázianév, talán a Trachycarpus martianus egy formájáról van szó)

Trachycarpus nanus - Törpe kenderpálma

Trachycarpus sp. Nainital (sokáig T. takilnak hittem, de minden bizonnyal T. fortuneit takar a név)

Trachycarpus takil - Indiai kenderpálma

Trachycarpus wagnerianus - Japán kenderpálma (vagy fortunei var. wagnerianus, ha így szimpatikusabb)

Trachycarpus wagnerianus x fortunei (amely sokhelyütt 'takagii' néven szerepel)

Trithrinax campestris - Kék tűpálma

Washingtonia filifera - Fonalas legyezőpálma

Vannak köztük fiatal magoncok és 10 éves növények is. Szinte teljesen egyértelmű számomra, hogy melyik marad majd meg, így a kimondottan lassan fejlődő Trithrinaxból azért kerül ki fiatal példány, hogy kisebb legyen a kár a növénygyűjteményemben, a Washingtoniából pedig azért, mert szerintem teljesen esélytelen szerencsétlen. Utóbbi szegény csak azért került be a csoportba, mert az online piactereken szinte mindenki "télállónak" és "fagytűrőnek hirdeti".

Ez végülis igaz, hiszen tudom, hogy van tél Argentínában és Nyugat-Arizónában is – csak az egy kicsit más mint a miénk –, a fagypont pedig a szó szoros értelmében az a hőmérséklet, amelyen egy anyag (jelen esetben a víz persze) folyadék halmazállapotból történő megszilárdulásának átmenete egyensúlyban van. Ez utóbbit akárhogy csavarintom, az a 0 °C. Fagytűrő tehát a pálma, ha kibírja a -1 fokot. Csak hát Magyarországon ennél egy kicsit hidegebb is szokott lenni...