USDA zónák – Szükséges, de nem elégséges…

Az Amerikai Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumában (United States Department of Agriculture, azaz USDA) több évtizednyi meteorológiai adat felhasználásával kidolgoztak egy úgynevezett növény télállósági zónarendszert, és az ahhoz tartozó térképet (Plant Hardiness Zone Map, azaz PHZM). A télállósági zónák alapja, hogy egy adott földrajzi ponton mi a sokévi abszolút minimum hőmérséklet. Tehát, ha úgy vesszük: az a hőmérsékleti érték, amely a sok (vagy legalábbis több) egymást követő tél leghidegebb hőmérséklet átlaga. Egy borzalmasan életszerűtlen(nek tűnő), de könnyen érthető példával élve: ha az egyik télen -25 °C, a következőn pedig -5 °C volt a leghidegebb hőmérséklet (és mi vagyunk olyan balgák, hogy ebből a két értékből bármire is következtessünk), akkor ennek átlaga -15 °C, ergo a lenti táblázat szerint ezen a földrajzi ponton 7a/7b télállósági zóna van, tehát ki lehet ültetni a fügét. Persze nem, mert igen szépen el fog fagyni, ha jön ismét egy -25 °C-os tél, mert ez olyan szélső érték, amit sajnos nem visel el.

Szóval ez a zónabeosztás nagyon hasznos információ, ezért ennek figyelembe vétele egy növény életben maradása esetében mindenképpen szükséges, de nem elégséges feltétel…

Télállósági zóna	Hőmérsékleti tartomány (-tól; -ig)
0a	< -53.9 °C (-65 °F)
0b	-53.9 °C (-65 °F)	-51.1 °C (-60 °F)
1a	-51.1 °C (-60 °F)	-48.3 °C (-55 °F)
1b	-48.3 °C (-55 °F)	-45.6 °C (-50 °F)
2a	-45.6 °C (-50 °F)	-42.8 °C (-45 °F)
2b	-42.8 °C (-45 °F)	-40 °C (-40 °F)
3a	-40 °C (-40 °F)	-37.2 °C (-35 °F)
3b	-37.2 °C (-35 °F)	-34.4 °C (-30 °F)
4a	-34.4 °C (-30 °F)	-31.7 °C (-25 °F)
4b	-31.7 °C (-25 °F)	-28.9 °C (-20 °F)
5a	-28.9 °C (-20 °F)	-26.1 °C (-15 °F)
5b	-26.1 °C (-15 °F)	-23.3 °C (-10 °F)
6a	-23.3 °C (-10 °F)	-20.6 °C (-5 °F)
6b	-20.6 °C (-5 °F)	-17.8 °C (0 °F)
7a	-17.8 °C (0 °F)	-15 °C (5 °F)
7b	-15 °C (5 °F)	-12.2 °C (10 °F)
8a	-12.2 °C (10 °F)	-9.4 °C (15 °F)
8b	-9.4 °C (15 °F)	-6.7 °C (20 °F)
9a	-6.7 °C (20 °F)	-3.9 °C (25 °F)
9b	-3.9 °C (25 °F)	-1.1 °C (30 °F)
10a	-1.1 °C (30 °F)	+1.7 °C (35 °F)
10b	+1.7 °C (35 °F)	+4.4 °C (40 °F)
11a	+4.4 °C (40 °F)	+7.2 °C (45 °F)
11b	+7.2 °C (45 °F)	+10 °C (50 °F)
12a	+10 °C (50 °F)	+12.8 °C (55 °F)
12b	> +12.8 °C (55 °F)

Ehhez tartozik egy zónatérkép is, amelyet Magyarország viszonylatában Miklós Ákos Márton állított össze/alkotott meg… még 2007-ben. Persze ezer dolgot hozzá lehet fűzni – mint ahogy ez már meg is történt az Ákos részéről –, hogy „Igazán pontos térképet akkor lehetne készíteni, ha a legtöbb településről sok évtizedre visszamenőleg lennének hozzáférhető, feldolgozott adatok, és a legalacsonyabb értékek előfordulása idején ismeretekkel rendelkeznénk az adott nap, illetve hónap időjárási helyzeteiről, az inverzió, valamint a köd meglétéről. Ennek megfelelően lehetne kiszámolni, interpolálni egy ilyen térkép még mindig adathiányos területeit. A lenti térkép így legfeljebb csak támpontul szolgálhat.”

Magyarország USDA-zónatérképe (1973-2007-es adatok alapján, a kisugárzási inverziót és fagylefolyást figyelembe véve (Miklós Ákos Márton)

Ez alapján (is) kiváló Szekszárd fekvése, viszont a városon belül elképesztő (jó néhány zónányi) különbség van. Akár egy kerten belül is. Ráadásul kicsit bonyolódik még a rendszer, hiszen a növény hidegtűrését annak egyedi tulajdonságain (egészségi állapot, káliummal való ellátottság, kor, méret, pontos származási hely a természetes szelekció miatt…) kívül befolyásolja még a szél, a talajtípus, a talaj nedvességtartalma, a páratartalom, a hóborítottság, a téli napsütés, az alacsony hőmérséklet időtartama… és természetesen a mikroklíma is.

Tehát a télállósági zóna és a hozzá tartozó térkép csak útmutató, ennyi erővel a legszélsőségesebb értékhez kell(ene) igazítani a kert növényanyagát, mert különben a sok éve szabadföldben nevelt Trachycarpus fortunei a 100 éves hidegrekord egyetlen éjszakáján simán elpusztul. Na, erre szolgál a vészfűtés…

A pálmafélék zónabesorolásáról sok (néha ellentmondó) adat van. Amelyek bármilyen szinten is szóba jöhetnek Magyarországon a szabadföldi nevelésre (8-as USDA zóna, és az az alattiak), az Alain W. Merrow Betrock’s Cold Hardy Palms felsorolása alapján az alábbi táblázatban szereplők lehetnek. Szóval ez lenne (Merrow szerint) a leghidegtűrőbb pálmák listája, - bár én néhány adatot csípőből cáfolnék -:

Tudományos név	Magyar név	USDA zóna	Minimum hőmérséklet, amelyet sérülés nélkül elvisel
Arenga micrantha	tibeti cukorpálma	8B	-6,6
Butia 'Bonnettii' (B. capitata kertészeti változatának tartják)	Bonnettii zselépálma	7B	-12,8
Butia capitata	zselépálma	8A	-10
Butia eriospatha	gyapjas zselépálma	8B	-9,4
Butia yatay	yatay szabalpálma	8B	-9,5
Butia x Jubaea (a Butia capitata és a Jubaea chilensis hibridje)		8A	-10,6
x Butiagrus nabonnandii (a Butia capitata és a Syagrus romanzoffiana hibridje)		8B	-7,2
Chamaerops humilis	európai törpepálma	8A	-8,8
Jubaea chilensis	chilei mézpálma	8B	-10
Nannorrhops ritchiana	mazari pálma	8A	-12,2
Phoenix dactylifera	közönséges datolyapálma	8B	-6,7
Phoenix theophrasti	krétai datolyapálma	8B	-7,2
Rhapidophyllum hystrix	tűpálma	7A	-15
Sabal 'Birmingham'	birminghami szabalpálma	6B	-18,3
Sabal 'Riverside'	Riverside szabalpálma	8B	-9,4
Sabal etonia	floridai bozótpálma	8B	-9,4
Sabal mexicana	mexikói szabalpálma	8A	-12,2
Sabal minor	törpe szabalpálma	7A	-15
Sabal minor 'Luisiana'	louisianai törpe szabalpálma	7B	-14,4
Sabal palmetto	káposztapálma	8A	-11,7
Sabal rosei	pampai szabalpálma	8A	-10
Serenoa repens	fűrészpálma	8A	-9,4
Trachycarpus fortunei	kínai kenderpálma	8A	-12,2
Trachycarpus latisectus	Windamere kenderpálma	8A	-9,4
Trachycarpus nanus	törpe kenderpálma	7B	-13,9
Trachycarpus oreophilus	thaiföldi kenderpálma	8A	-10
Trachycarpus princeps	kőkapu kenderpálma	7B	-12,2
Trachycarpus takil	indiai kenderpálma	7B	-14,4
Trachycarpus wagnerianus	japán kenderpálma	7B	-10,5
Trithrinax campestris	kék tűpálma	8A	-10,6
Washingtonia filifera	fonalas legyezőpálma	8A	-11,1

Amúgy pedig a könyvben is szereplő, egy tizedes pontossággal megadott hőmérsékleti értékek miatt (ami a Fahrenheit [°F] átváltásából ered) leginkább kövezés járna, pláne, ha a szerző kimondja, hogy Jehova. (Ez persze nem blaszfémia, csak hirtelen feltört a tudatalattimból Brian és az Ő élete…). Úgyhogy a kövezéstől most eltekintek az amúgy kiválóan használható könyv többi infója miatt, illetve, mert nagyon békés ember vagyok, Love, Peace and Happiness…

Folly Arborétum – Ékszerdoboz Badacsonyörsön

A fenyőfélék iránti érdeklődésem - a megboldogult Pálmaligetet Magyarországnak site szerkesztése mellett - egyértelműen a Folly Arborétumhoz köthető.
A Badacsonyörs fölé magasodó Kisörsi-hegy déli oldalán található, többnyire fenyőkből álló gyűjteményes kert szép példa arra, hogy lenyűgöző dolgok születhetnek állhatatosságból, türelemből és kitartásból, nem szükséges minden esetben a százmilliós EU-forrás…

Nagyon kíváncsi lennék az egykori pécsi orvos, Dr. Folly Gyula (1867-1915) környezetében élő emberek arcára, amikor közölte, hogy Ő márpedig mamutfenyőket, ciprusokat, cédrusokat és duglászfenyőket fog ültetni a hegyoldalra a cseres-kocsánytalan tölgyes helyére, nem pedig szőlőt. És az hagyján, hogy volt egy ember, aki kilógott egy kicsit a sorból az úri huncutságnak tűnő tervével, de a család tovább folytatta a nemes és egyben felelősségteljes feladatot: immáron negyedik generáció óta apáról fiúra, majd apáról lányra száll a kert fenntartása. Minimum tiszteletre méltó ez a családi identitástudat, Isten tartsa meg a jó szokásukat és persze azt a szokást is, hogy a belépőjegy mellé adnak egy pohár bort  a Folly-család pincészetéből!

Az arborétum területe az elmúlt évszázadban a néhány ezer négyzetméterről 3 hektárnál némileg nagyobb területűre bővült. Ez egy családi ház kertjének már nagy, arborétumnak pedig kicsi, de mint ahogyan ezt Gerd Krüssmann német dendrológus jegyezte meg a kertről:

"Das (Folly) Arboretum ist ein Schmuckstück - es ist

klein aber jedes Stück ist ein wertvoller Schatz."

azaz

"A (Folly) arborétum olyan mint egy ékszerdoboz - apró, de minden darabja kincset ér".

A gyűjtemény komoly fajgazdagsága mellett a kilátás miatt is érdemes felcaplatni a hegyoldalra, és azoknak a látogatóknak is kellemes programnak ígérkezik, akiket a „dendrománia” egyenlőre elkerült. Tehát irány a Balaton, és a Balaton-felvidéki borkóstolók, illetve a parton történő adott idő alatt való semmittevés mellett kötelező program az arborétum látogatatása… Bizony.

A hegyi mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum) sajnos nem élt matuzsálemi kort

A platánkérgű fenyőt (Pinus bungeana) nem csak a katonai terepmintára emlékeztető törzse miatt nehéz megtalálni az arborétumban, a közlekedőutakról egyáltalán nem látható

Óriástobozú fenyő (Pinus coulteri) koronája - esküszöm, van benne rendszer. Hazánkban tobozai ritkán haladják meg a 3 kg-ot, ez pedig csupán egy kisméretű tégla tömege.

A hinduk szent fájának, a himalájai cédrusnak (Cedrus deodara) tobozai éretten széthullanak. 

Szóval ilyen a Folly Arborétum...