Trachycarpus takil – true or false?

Az indiai kenderpálma a Thalkedar egyik völgyében, Nakuleshwar szent ligetében honos. Ha elsőre nem ugrana be, akkor ez Indiában, a Kumaon régióban található. Ez pedig már a Himalája, 1500 – 2500 méter tengerszint feletti magassággal, gyakran hideggel és hóval.

Egy évszázaddal ezelőtt itt volt megtalálható a Trachycarpus takil legtöbb példánya, de mára kiveszőben van. A Current Scienic (Vol. 96, No. 1,) 2009-ben közölt cikke szerint két, összesen 500 egyedszámnál kisebb populációja van Pithoragarh kerületben (a Kalamuni és Thalkedar erdőségekben) és egy kisebb harmadik pedig az Almora kerületben, ezért a természetes élőhelyén magot sem lehet gyűjteni. Elvileg. Ehhez képest szinte minden európai pálmamag-kereskedő árul a „true takil” néven magokat, pedig Európában teljes bizonyossággal csak néhány növényről lehet tudni, hogy az valóban indiai kenderpálma.

A növényről az első hivatalos leírást Odoardo Beccari (1843 – 1920), olasz természettudós készítette el, amely 1905-ben jelent meg a Webbia Magazinban. Beccari csíráztatott eredeti élőhelyről származó magokat, közülük ma is él néhány általa telepített példány a Firenzében, a Villa Beccari gyűjteményben, és a Római Botanikus Kertben. A leírást is –valószínűleg– ezekről a példányokról készítette.

Ez a példány Madridban látható (Parque del Buen Retiro) – 

talán takil

Kicsit bonyolítja a dolgot, hogy ezekben az olasz kertekben – és persze máshol is – természetes úton kereszteződik a Trachycarpus nemzetség más fajaival (introgresszió), így elveszítve a fajazonosságát. Leginkább ez a botanikai hajlammal fertőzött pálmagyűjtők legnagyobb félelme, de talán ettől még lehet nyugodtan aludni…

A legfontosabb különbség a kínai kenderpálma (Trachycarpus fortunei) és az indiai kenderpálma (Trachycarpus takil) megjelenése között, hogy ez utóbbi növénynél a fiatal példányok törzse gyakran aszimmetrikusan, kissé elfekve fejlődik, a levélnyél és a levéllemez találkozásánál, az ún. hastula és a levéllemez kissé elcsavarodik, továbbá a levéllemez merevebb is, mint a T. fortunei esetében, a magok kevésbé vese-alakúak, inkább gömbölydedebbek, és az idősebb növény törzse gyakran lecsupaszodik. Ez mondjuk a Római Botanikus Kertben élő növényre nem annyira vonatkozik, arról a leszáradt levelek az elmúlt jó néhány évtizedben nem hullottak le.

Én is csíráztattam és nevelek immár harmadik éve huszonegynéhány indiai kenderpálmát, ügyelve, hogy ne keveredjen össze a teljesen ugyanolyan kínai kenderpálmáimmal. Eddig nem vettem észre semmi különbséget, talán majd idősebb korukban. Biztosan takil, hiszen mi késztetné a kereskedőket arra, hogy tízszeres áron áruljanak fortunei magokat…

Rhapidophyllum hystrix – Megmondtam én, enyém leszel…

A DavesGarden.com legnagyobb értéke, hogy több mint 49 ezer kertész(kedő) állította össze az ott megtalálható adat- és fotórengeteget, igaz kérdéses, hogy a tartalmat mennyire kontrolálják. De talán semmi sem ösztönzi az Ohio állambéli növénygyűjtőket, hogy hamis információkat adjanak a tűpálmáról (Rhapidophyllum hystrix), amely ugyan őshonos az Egyesült Államokban, de leginkább csak a Florida-félszigeten…

Ohioban egy Oxford* nevű város ad otthont a Miami Egyetemnek**, ahol a növénytani tanszéken egy évtizeddel ezelőtt komolyan kezdtek kísérletezni a hidegtűrő pálmákkal. David A. Francko és Sarah L. Wilhoite meghökkentő eredményről számoltak be a Nemzetközi Pálmaszövetség hivatalos lapjában (Palms, Vol. 46, No. 1), amely szerint gyakorlatilag sérülésmentesen élte túl a 1999/2000. évi telet a védett fekvésbe telepített Rhapidophyllum hystrix, míg a Trachycarpus fortunei és a Trachycarpus takil nagyfokú levélsérülést szenvedett (árnyékos helyen cca. 25%, napos helyen pedig 80%). Így el is terjedt, hogy a lassan csírázó, lassan fejlődő, csaknem veszélyes tüskékkel felfegyverzett faj a leghidegtűrőbb a pálmafélék (Arecaceae) családjában. Ez az eredmény már csak azért is érdekes lehet számunkra, mert a kutatást egy a miénkhez hasonló klímájú államban végezték, ráadásul a La Nina éghajlati jelenség jelentősen befolyásolta Dél-nyugat Ohio klímáját: a forró és száraz nyár után tartós téli hideggel idegelte a kutatókat az időjárás, a minimumhőmérséklet -24 °C volt. Na, ez hideg.

Nemhiába tűpálma

Persze nem csak Ohio büszkélkedhet komoly megpróbáltatásokat túlélt tűpálmákkal, az Egyesült Államok Nemzeti Arborétumában (Washington) az 1970-es évek óta él, mindennemű takarás nélkül egy példány.

A budapesti Füvészkertnek van, nekem (még) nincs idősebb példányom, csak jó néhány magonc, amelyek közül pár biztosan a szabadföldben fog kikötni tavasszal. Amúgy a kifejlett növény magassága 1,5 – 2 méter, a törzs alapjából növekedő sarjakkal bokorszerű, áthatolhatatlan telepeket alkot.  Alacsony törzsét rostok és a hírhedt 10 – 25 cm hosszú, sötétbarna vagy fekete színű tüskék borítják. Legyezőszerű levelének színe sötétzöld, mélyen hasogatott, fonákján gyakran ezüstszürke. Szép.

* amely nem azonos a közismert angol egyetemi várossal

** amely persze csak névrokonságban van a Florida állambeli várossal
(...és különben a szomszédos Indiana államban található még Manchester, Versailles, Hamburg, Edinburgh...) 

Trithrinax – számmisztika a botanikában...

A Trithrinax nemzetség három fajt foglal magába. A nemzetség neve egy latin és egy görög szóból eredeztethető, a "tri" hármat, a "thrinax" pedig háromágú szigonyt jelent. Konkrétan azt a háromágú szigonyt, amit a három küklópsz kovácsolt Poszeidónnak. (Arra ugyebár minden bizonnyal rájött a Kedves Olvasó, hogy a küklópszoknak együtt -akárhogyan is számoljuk- három szeme volt... már elnézést.) A furcsa név okára a Genera Palmarum (The Evolution and Classification of Palms) nem ad etimológiai meghatározást, pedig a nemzetség német származású felfedezője és névadója, Carl Friedrich Philipp von Martius az 1837-ben megjelent Historia Naturalis Palmarum című művében részletesen kifejtette, ha valakit esetleg érdekel ilyen részletességgel...:

A nemzetség nevében a hármas szám tobzódásának oka nem a görög mitológiában keresendő, hanem a szigorú botanikában, mégpedig a virágot három csészelevélből álló csésze, három sziromlevélből álló párta, hat porzó (ami ugye 2x3) és három termőlevél alkotja, amelyek összenőnek eggyé... Köszönjük Carl!

Martius pálmája a Historia Naturalis Palmarum című könyvből

A kék tűpálma (Trithrinax campestris) Argentína pampáinak és Uruguay középső részének bennszülött növénye. Az elmúlt évtizedben egyre nagyobb figyelem övezte, amely elsősorban kiváló hidegtűrésének tudható be. Sikerült is a növénykereskedőknek rengeteg matuzsálemkorú példányt összelopni Argentínából, hogy aztán itt Európában kísérletezgessenek vele a lelkes pálmagyűjtők. Csakhogy a jó dél-európai polgárok nem viszik túlzásba a pálmagyűjtögetést, mert náluk nem nagy szám a pálma a több évszázados pálmakertek, az őshonos Chamaerops humilis vagy a lassan invázívvá váló Trachycarpus fortunei miatt. Északon annál érdekesebb, ott sokkal nagyobb az igény a hidegtűrő pálmákra, ott viszont lényegesen több a téli csapadék, mint amit ez faj szívesen elvisel. Amúgy természetes élőhelyén leginkább a száraz területeken honos.

A kék tűpálma rendszerint 2-3 méter magas, 20 cm átmérőjű törzset fejleszt, de előfordulnak magasabb, 5-7 méteres példányok is. Törzsét a leszáradt levelek szoknyaszerűen borítják. Ha ezek a levelek lehullnak, a levélmaradványok, a szürkésbarna durva rostok, és levélhüvelyének hosszú, rácsszerű tüskéi sokáig védik a törzset. A törzs alapjából növekedő sarjakkal később bokorszerű telepeket alkothat, ritkán magányos törzsű marad. Tenyeresen összetett palmate típusú levelének színe a szürkéskéktől a hamvaszöldig változhat, átmérője legfeljebb 60 cm. A kifejezetten merev levél mélyen hasogatott, az egyes szegmensek csúcsa kettéhasított, igen hegyes. A levélnyél rövid, 60 cm hosszú, a levéllemezhez hasonlóan erős tartású, ezért jól ellenáll a szélnek. Masszív kis növény...

A szúnyog pálma (Trithrinax schizophylla) Bolívia dél-keleti, Argentína északi, és Brazília dél-nyugati részén őshonos, ahol egész évben nedves, homokos talajú patak- és folyómedrek közelében díszlik. Gyakran a sűrű záródású erdők lombja alatt él, így a nemzettség másik két fajához viszonyítva a szúnyog pálma a legjobb árnyéktűrő. Ennek a tulajdonságának köszönhetően talán könnyebb a növény téli tartása, és a rövid nappalú hónapokban a levélnyél túlzott megnyúlását elkerülhetjük. Na nem a kertben, hanem a szobában. A schizophylla jelző a görög „osztott” és „levél” szavakból származik. Rendszerint magányos törzset növesztő faj, a kifejlett növények magassága elérheti a 8 métert is. A legszembetűnőbb különbség a másik két Trithrinax fajhoz képest az, hogy levelének színe sötét- vagy szürkészöld, illetve a levéllemez ennél a fajnál lehet a legnagyobb (1,5 m).

A brazil tűpálma (Trithrinax brasiliensis) Brazília dél-keleti részén, Santa Catarina és Rio Grande do Sul szövetségi államok területén honos. Ez a faj a legmagasabb a nemzetség tagjai közül, az idős növény akár 15 méter magas is lehet, a mélyzöldtől a szürkészöldig változó levelei pedig 0,9 – 1,2 méter átmérőjűek lehetnek. A legtöbb beszámoló szerint az idősebb növények megjelenése kimondottan emlékeztet a kínai kenderpálmáéra (Trachycarpus fortunei). Törzsét a levélalap maradványok és a jellegzetes tüskék sokáig borítják.

Hidegtűrésüket száraz körülmények között legfeljebb -5 – -10 °C-ra teszik, és ez bizony nem túl kecsegtető érték. Igaz, ennyit már többször kaptak még a fiatal magoncaim is...

Szépek és esélytelenek.

Háááát bakker…

A közös utálkozás összehozza az embereket. Néha okkal, néha különösebb ok nélkül el lehet utasítani a multikat, a Magyar Postát, a MÁV-ot vagy bármit. Bizonyára jót tesz az idegrendszernek, ha nem torlódik fel a feszültség. A kertészeti fórumok viszont jellemzően nem a késve jött vonatok miatt hangosak…

Az online kertészeti csomagküldő cégek előtt komoly részesedése volt a távollévők között kötött szerződés alapján történő (izgalmasan fogalmaz a kormányrendelet) növénykereskedelemben a színes, termékeiket photoshoppal agyonplasztikázott reklámújságokkal hirdető vállalkozásoknak. Furcsa, hogy ezek a cégek még mindig élnek és virulnak, mint a katalógusukban a 60 cm magas almasuhángon az ötkilónyi termés. Nyilván mindenki tudja, hogy nem teljesen valódi, amit lát, de az így vásárolt termék biztosan olyan lehet, mint az ötöslottó: a kedves fogyasztó egy álmot vesz meg, elképzeli, hogy milyen lesz majd… és persze legtöbbször semmilyen sem lesz. Sem milliárdok, sem 2 literes cserépben, ablakban nevelhető 40 dekás almákat termő fácska. Na, emiatt már szót emel a legbáránylelkűbb kertész is.

Nekem mindhárom –az említett profilú- hazai cégtől jár katalógus. Mert érdekel. A Bakker 2011. őszi katalógusában egy igazán izgalmas terméket találtam, ez a selyemkóró (Asclepias syriaca) (41. old.). Egy három darabos csomag ára 2690 Ft, az öt darabosé pedig csak 3990Ft. Ez azért különösen érdekes, mert a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről 2. § (1) f) szerint „A földhasználó és a termelő köteles védekezni a selyemkóró (Asclepias syriaca) ellen”. A katalógus továbbá azt is tartalmazza, hogy (44.old.) „A Bakker szeretne Önnek segíteni akkor is, ha az Ön által megrendelt termék elfogyott. Ilyen esetben lehetőség szerint azonos, vagy nagyobb értékű árut szállítunk”. Ez a fent belinkelt jogszabály figyelembe vétele alapján – értékét tekintve mindenképp – lehet parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), keserű csucsor (Solanum dulcamara), vagy valamelyik aranka alfaj (Cuscuta spp.) is. Hááát bakker… tényleg mindig valami különleges.

Végül, hogy ne legyen a bejegyzés teljesen OFF, a 11. oldalon található kínai kenderpálma (Trachycarpus fortunei) piktogramja mellett a 80 cm bizonyára nem a növény magasságát jelenti. Ha igen, akkor van egy nem is oly aprócska tárgyi tévedés. A termékfotó mindenesetre egy japán kenderpálmáról (Trachycarpus wagnerianus) készült. Ez van. Osztályismétlés.

Trachycarpus fortunei, 8 méteren túl

A suszter cipője

Alapból azért fontosak a tervek, hogy később pontosan lehessen látni, hogy az eredmény mennyire különbözik tőle, vagyis hogy – a tehetetlen vagy éppen lusta ember gyakori szóhasználatával élve – legyen mitől eltérni. Azt nem tudom, hogy valami ebbe a kategóriába esik-e, ha nem valósul meg, vagy ez csak a legkiválóbb példa a suszter lyukas cipőjére. Mindenesetre megpróbálom felfogni úgy, hogy a saját kertem megépítése azért nem halad, mert nagyon megfontolt vagyok…

Ezek Vincent cipői

A dézsás tesztnövényeket még valamikor tavasszal az előkészített helyszínre húztam, majd tegnap vissza a többi pálma és jukka közé. A kiirtott orgona gyökérről újrasarjadzott, így csaknem kezdhetem elölről a tereprendezést, ami lényegesen könnyebb, ha mégsincs kiültetve semmi (na, csak találtam még egy pozitívumot…). Talajcserét eredetileg nem szerettem volna, most viszont néhány zsák komposztált fenyőkérget és némi érett szarvasmarhatrágyát be fogok forgatni a talajba, mert a Szekszárdi-dombságon a vastag lösztakarón az igen alacsony szervesanyag-tartalmú talaj kiváló a szőlőtermesztésre, de nem annyira a különféle élőhelyekről származó pálmafélék nevelésére.

Nem véletlen, hogy Marcus Aurelius Probus (232 – 282), római császár katonáival az akkori Alisca területén gazdasági megfontolásból szőlőt telepíttetett, és nem európai törpepálmákat, és többek közt ezért sem lehet találkozni az amúgy szépen csengő Chamaerops humilis subsp. pannonicus névvel… csupán ezen, a nyári álmából felébredt blogon.